Egész évben - télen különösen - fontos tápanyagok a csíranövények
Nagy szerepük van a szervezet méregtelenítésében, az anyagcsere javításában, betegségek megelőzésében, legyengült szervezet regenerálásában, és rákellenes hatással is rendelkeznek. Különösem télen hatékonyak, mikor hiányzik a napfény és kevesebb a friss vitamin.
Ezeket az értékes zöld csírákat kevés munkával magunk is előállíthatjuk.
Mely növényfajok magvai csíráztathatók?
Jól csíráztathatók például a gabonafélék:
búza, rozs, zab, árpa, köles.
A hüvelyesek:
borsó, bab, lencse, szójabab.
Továbbá a lucerna, szezámmag, retek, mustár, zsázsa.
Csíráztatás alapanyagaként sohasem használjunk, vetőmagot - ezek csávázottak, vegyszerrel kezeltek, fogyasztásra alkalmatlanok. Kifejezetten csíráztatásra szolgáló magvakat általában a bio- és naturaboltokban, esetenként gazdaboltokban is vásárolhatunk.
A zsázsa az egyik nagyon ízletes, könnyen csíráztatható, sokféle étel ízesítésére alkalmas növényfaj. Csíráztatásához a következő eszközökre , anyagokra van szükség:
lapos agyag- vagy kerámiatál,
géz vagy vatta (talaj helyett) a nedvesen tartáshoz,
és természetesen zsázsamag.
A csírázatás módja:
Áztassuk vízbe a zsázsamagot fél napra.
A tálba terítsünk nedve vattát vagy többrétegű gézt.
Szórjuk rá sűrűn, egyenletesen a beáztatott magvakat.
A csírázáshoz 20-22 °C hőmérséklet szükséges - az elhelyezéshez elsősorban ezt kell szem előtt tartanunk.
Tartsuk nedvesen.
A csírát már 7-8 nap után vághatjuk. A kész csíra 3-4 cm hosszú két kis zöld sziklevéllel.
A növényeket kis csomóba összefogva, ollóval levágjuk.
Felhasználjuk:
szendvicsekre, vajas kenyérre, salátákba, burgonyaételek, túró, joghurt ízesítésére.
Nemcsak ízletes, de a csírázó zsázsatál egyben mutatós dísz is.
Lakásban egész évben folyamatosan vethetjük.
Tavasztól őszig a szabadban is termeszthetjük: ilyenkor a kerti talajba vagy egyéb közegbe vetjük; a csírák kifejlődéséhez 18-20 nap szükséges.