Orvosi pemetefű - leírása, termesztése és felhasználása

A Földközi-tenger vidékén és Közép-Ázsiában őshonos. Száraz legelőkön, napos műveletlen területeken, utak mentén vadon nálunk is előfordul.

Jellemzői:
50-60 cm magasra növő, dúsan elágazó évelő növény. Szára négyélű, kerekded levelei csipkés szélűek, bodrosak, sűrűn gyapjasak. Virágzata fehér gömbös, a levelek hónaljában, a hajtás végén fejlődnek.
Az egész növény mutatós, szép látványt nyújt, fűszerkertben, évelőkertben egyaránt dekoratív.

Környezeti igényei:
Fény- és melegkedvelő. Tűri a szárazságot és talajban sem válogat. Nehezebben viseli a nagyobb téli hideget.

Szaporítása:
A magjait március végén állandó helyére vethetjük. Szaporításra az elszórt magjaiból kikelt növényeket is felhasználhatjuk.

Hatása:
Epehajtó, nyálkaoldó.

Felhasználása:
A friss és szárított leveléből készített tea légúti hurutos betegségek ellen, köhögés csillapítására, epeelválasztás serkentésére, epekőképződés megakadályozására fogyasztható.
Köhögés és légcsőhurut kezelésére izsóppal is keverhetjük.
A pemetefű keserűanyagot tartalmaz, teája nagyon keserű.
Szárított és friss leveleit, virágos hajtásait a virágkötészetben dekorációs célokra is felhasználhatjuk.

Szedése:
Virágzáskor. A leveleket a szárról leszedjük, rácson szárítjuk, zárt edényben tároljuk.
A dekoráció célra szedett hajtásokat függesztve szárítjuk.