Római kamilla - leírása, termesztése és felhasználása

Mediterrán származású növény. Vadon élő változata Franciaországban, Portugáliában honos. Vadon élő változata egyszerű- a termesztett változat teltvirágú.

Jellemzői:
20-30 cm magasra növő, lágy szárú, évelő növény. Elterülő gyökértörzséből sok kúszóhajtás fejlődik. Levelei finomak, szeldeltek, szürkés zöldek. Fészkes virágzatú, virágai fehérek. Június közepétől au-gusztusig nyílik.

Környezeti igényei:
Hő- és fényigényes. A laza, humuszban gazdag talajokat kedveli. Jól tűri a téli fagyokat.

Szaporítása:
Tavasszal vagy ősszel tőosztással szaporítjuk. Töveit (a többi terjedő tövű növényhez hasonlóan) egy csoportba ajánlatos kiültetni.

Ápolása:
Rendszeresen gyomtalanítsuk. A kellően megerősödött növényeket egészen rövidre; 6-8 cm-re visszavághatjuk - ilyenkor sűrű szőnyeget alkot.

Hatása:
Gyulladásgátló, görcsoldó, antibakteriális.

Felhasználása:
Teája sokoldalúan hasznosítható:
- ihatjuk gyomor- és bélgörcsök ellen,
- használhatjuk hajápolásra; fényesítő, szőkítő hatású,
- tehetjük fürdővízbe,
- és arclemosásra is alkalmas.

Szárított levelei jól használhatók szobaillatosításra.

Szedése:
Szedhetjük csak a virágokat teljes virágzásban. Csomóban állva könnyen befülled, ezért rácson szétteregetve szárítjuk.
Szedhetjük hajtással, az egész növényt levágva. Csokorba kötjük és függesztve szárítjuk.